Az első kiruccanás

Ma este vacsis, filmnézős estét tartottunk a lányokkal (ahová később a fiúk is becsatlakoztak). Senkinek sem szóltam a láthatatlan fogszabályzómról (na jó, a húgomnak igen, de megeskettem, hogy titokban tartja). Főpróbának szántam, hogy kipróbáljam, végig tudok-e csinálni egy vacsorát és kibírok-e egy filmezést nasizás nélkül. Jelentem: sikerült.

Egy csajos este. Fogszabályzóval.
Egy csajos este. Fogszabályzóval.

Bár a képek nem túl jó minőségűek, az talán látszik rajtuk, hogy nagyon jól szórakoztunk, hogy a láthatatlan sínek hordása egyáltalán nem feszélyez, és szerintem azért azt is látni, hogy nem látni. 😉

Vacsi előtt kimentem a mosdóba, levettem a síneket. Nagyon finomakat ettünk, mindenki készített valamit, nagyon imádtam. Utána megint távoztam a mosdóba fogat és sínt mosni, majd vissza a többiekhez. Mintha mi sem történt volna. Senki sem vett észre semmit. Olyan izgi volt! 🙂

Van még egy további észrevételem a hordással kapcsolatban: olyan, mintha az ajkaim belül szárazak lennének, ahol a sín hozzáér. Ezért sokszor iszom, hogy benedvesítsem, mert különben úgy érzem, hozzátapadna. Vajon ez az érzés tartós marad, vagy hozzászokom?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s